Balettművészet

Három tánc - dokumentumfilm

Három tánc – dokumentumfilm

 

Három tánc – dokumentumfilm

 

Három tánc címmel dokumentumfilm készül a balettről, amely fiatal balett-táncos fiúk történetén keresztül mutatja be, hogy milyen kemény munkát végeznek a diákok, és hogy mit jelent elköteleződni a 600 éves balettművészet iránt.

Halász Glória rendező a Magyar Táncművészeti Egyetem klasszikus balettet tanuló fiú diákjainak három generációjának (I., V., és IX. évfolyam) története az iskolába kerüléstől a baletművész diplomáig vezető utat mutatja be.

A fiúk tíz évesek, amikor meghozzák az életre szóló döntést, hogy balett-táncos diákként életben tartják a 600 éves műfajt.

Az iskolában töltött kilenc év során számtalan dologgal kell megküzdeniük: rengeteg szigorú elvárással, a családtól való elszakadással, a különböző fizikai és lelki fájdalmakkal.

 

 

A játékfilmek stílusában készült alkotás két éven keresztül követi a diákokat, a táncfilmes betétekkel gazdagított opus nem csupán iskolai hétköznapjaikba enged bepillantást, hanem az egymással és a mestereikkel való kapcsolatukba, életük sorsfordító pillanatiba, a megpróbáltatásokba, amelyeket a versenyek, próbatáncok és vizsgák állítanak eléjük.

Egy ismert francia forgalmazó már fel is figyelt a filmre, így az hamarosan a nemzetközi piacokon is megméretteti magát.

További érdekességek a film Facebook oldalán: https://www.facebook.com/haromtanc/

 

Tánc világnapja menü

 

Gálaesttel, díjátadóval, táncos villámcsődülettel ünnepelték meg április 29-én, a balettművészet, és a tánc világnapját.

1983 óta rendeznek ünnepséget a művészek e jeles napon, amely a klasszikus balett egyik óriásának tartott Jean-Georges Noverre-nek a születésnapja.

A Müpa Fesztivál Színházában tartott nagyszabású gálaesten – melyet a Magyar Táncművészek Szövetséges és a Nemzeti Táncszínház szervezett – adták át a Szövetség szakmai díjait.

 

Kiosztották a:

  • Fülöp Viktor Táncművészeti Ösztöndíjakat,
  • valamint az Imre Zoltán Alapítvány
  • és az Ifj. Nagy Zoltán Alapítvány díjait.

 

A gálaesten látványos válogatást láthatott a közönség a tavalyi évben díjazott művészek és alkotók produkcióiból.

 

Az évad legjobb végzős növendéke:

  • Takamori Miyu, a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatója.

 

A legjobb pályakezdő táncművész:

  • Földi Lea (Magyar Nemzeti Balett)

 

Az évad legjobb férfi táncművésze:

  • Jekli Zoltán (Győri Balett),
  • Krizsán Dániel (szabadúszó táncművész, koreográfus),
  • Barka Dávid (Magyar Nemzeti Táncegyüttes)
  • Sík Milán (Budapesti Operettszínház).

 

Az évad legjobb női táncművésze:

  • Aliya Tanykpayeva (Magyar Nemzeti Balett),
  • Szigyártó Szandra (Szegedi Kortárs Balett),
  • Hetényi-Kulcsár Klára (Magyar Állami Népi Együttes)
  • Bányai Mirjam Léna (Miskolci Balett)

 

Az Imre Zoltán-díjat Orza Calin koreográfus, rendező, táncoktató, az Ifj. Nagy Zoltán Alapítvány díjait pedig Dosek Dorka Róza, a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatója, Bakó Máté balettművész (Magyar Nemzeti Balett) és Kozmér Alexandra balettművész (Magyar Nemzeti Balett) kapta meg.

Minden évben neves koreográfusok fogalmazzák meg üzeneteikben, hogy mit is jelent a tánc. Idén a világhírű, innovatív koreográfus, az izraeli Ohad Naharin küldte el az európai üzenetet. “Táncolni annyit tesz, mint a pillanatban lenni” – írja a híres Gaga-technika kidolgozója, aki szerint akkor táncolunk igazán, ha kitágítjuk a figyelmünk hatókörét.

Naharin mindig azt mondja:

legújabb munkája önmagáról szól, az egyes elemek összekapcsolódásáról, amelyek létrehozzák a dinamika, finomság, robbanékonyság narratíváját.

Ilyen elem az öröm és erőfeszítés összekapcsolódása, túlzás és visszafogottság, az önmagunkon való nevetés, szenvedély, fantázia, az őrület szublimálása – mindez egy új, tiszta formában.

A koreográfus szerint el kell vetni a legtöbb képzés mélyén meghúzódó konzervatív gondolkodást, és helyet kell adni az új, szabad ideáknak.

Emlékeznünk és emlékeztetnünk kell magunkat arra, hogy minden nap táncoljunk egy kicsit – és soha ne tükör előtt – üzente Naharin.

 

 

Rudolf Nurejev

és Mikhail Barisnyikov,

a balettművészet

két géniusza…

 

…kiállítás nyílt a két zseniről az oroszországi Kazanyban lévő Khazine Galériában.

Munkásságuk előtti tisztelgés a kortárs galériában megrendezett kiállítás, amely méltó emléket igyekszik állítani karrierjüknek.

A kiállítás egyfajta harcként írja le a kettejük közötti kapcsolatot, amelyben mindenki részt vett a művészek környezetéből.

Nurejev Európát hódította meg, Barisnyikov lábai előtt az USA hevert, de persze hírük mindenhova elért.

 

 

Valóban harc dúlt közöttük?

 

Egyesek szerint hol az egyikük, hol a másikuk volt fent, de nyilvánvalóan egyformán meghatározó volt személyiségük a balettművészet történetében.

A „harcban” mindenki részt vett: rajongók, ügynökök, producerek, újságírók, mígnem a két zseni felosztotta egymás közt a kontinenseket.

 

 

Akkoriban Európa szeszélyes volt, léha, excentrikus és arrogáns, ami sokak szerint remekül passzolt Nurejev személyiségéhez.

Tele volt gyerekes őrültségekkel, éteri sárm lengte körül, az európai művészvilág rajongott az ilyen személyiségekért.

Ezzel szemben a rövid lábú, frufrut viselő Misha munkaalkoholista volt, keményen dolgozott Amerikában, meg is valósította az amerikai álmot. Hogy ki volt sármosabb, megoszlanak a vélemények, de tény, hogy mindkettejük útja rajongással volt kikövezve, szerencsére Barisnyikov a mai napig élvezheti a kitüntető figyelmet.

 

 

A kiállításon szereplő alkotások Alexander Chalovsky nevéhez fűződnek, kifejező képek, amelyek akár Nurejev kreatív életrajzának is tekinthetők.

A róla szóló munkák többségben is vannak, hiszen ő már nincs velünk.

 

A Magyar Nemzeti Balett

2018/2019-es évadban is

tovább bővíti modern repertoárját

William Forsythe A tökéletesség szédítő ereje, valamint Sharon Eyal és Gai Behar Bedroom Folk című koreográfiájával, valamint George Balanchine Léo Delibes nyomán készített Sylvia Pas De Deux-jével.

Mindhárom balett koreográfia közös jellemzője, hogy először lesz látható Magyarországon.

 

 

A 2018/19-es évad nagyszabású balett bemutatójának ígérkezik Sir Kenneth MacMillan Liszt Ferenc zenéjére készített Mayerling című alkotása.

A Habsburg Rudolf főherceg és Vetsera Mária tragikus történetét feldolgozó balett darab 13 év után, az eredeti terveket követő, vadonatúj kivitelben tér vissza a repertoárra.

 

A Bolsoj Balett

2018/2019-es mozis szezonja…

 

…csodálatos produkciókkal kecsegtet minket: a balett legnagyobb klasszikusai érkeznek a vászonra a világ legjobb táncosaival, egyedi élményt garantálva.

Mindenki karácsonyi kedvence, A diótörő mellett négy klasszikus balett lesz műsoron: A szilfid, Don Quijote, A bajadér és a Csipkerózsika.

 

 

November 11-én kezdődik a szezon Moszkvában A szilfid élő közvetítésével.

A világ egyik legrégibb élő balettja James története, aki esküvője napján egy éteri lénytől, egy szilfidtől kap csókot.

Annak szépségétől megigéződve James mindent kockára tesz, hogy kövesse ezt az elérhetetlen szerelmet.

A szilfid a balett irodalom egyik legromantikusabb mesterműve, a hatás most sem fog elmaradni.

December 2-án közvetítik a Don Quijotét, La Mancha bátor lovagjának és hűséges szolgálójának, Sancho Panzának a történetét, melyben a lovag mindet megtesz, hogy megtalálja álmai nőjét, Dulcineát.

A Bolsoj ezúttal is a legjobbjait vonultatja fel, és még annál is többet: jönnek a torreádorok, flamenco táncosok és erdei nimfák, hogy virtuóz táncban olvadjanak össze.

December 23-án közvetítik élőben az időtlen klasszikust, a Diótörőt, amelyben karácsony napján a kis Marie babája varázslatos átalakulás során herceggé változik, aki csodálatos kalandra hívja őt.

Január 20-án láthatjuk szintén Moszkvából a klasszikus balett történelem, balettművészet egyik legnagyszerűbb darabját, A bajadért, amely egy tragikus szerelmi történetet mesél el.

Március 10-én pedig a Csipkerózsika lesz műsoron, akinek történetét mindenki ismeri.

.