Aki lefektette a 20. századi balett alapjait: Marius Petipa

2014.07.14.

Aki lefektette a 20. századi balett alapjait: Marius Petipa

Ezen a napon (július 14.), 1910-ben hunyt el Marius Petipa, a klasszikus balett atyja, akit a világ egyik leghíresebb balettmesterének és koreográfusának tartanak.

1818. március 11-én született a franciaországi Marseille-ben. Legkorábbi tanítómestere apja, Jean Petipa volt, a kiváló balettművész és tanár. A családfő korán – hétévesen -  kezelésbe vette Mariust és bátyját, Lucient, aki később a Párizsi Operához csatlakozott.

Miután Brüsszelbe költözött a család, Marius a Grand College diákja volt, a konzervatóriumban pedig zenét tanult. Gyerekként nem rajongott különösebben a táncért, de fejlődése annyira látványos volt, hogy 1831-ben fellépet apja La Dansomanie című művében. 1838-ra a Nantes-i színház első magántáncosa lett, és már ekkor színpadra állított műveket.

1839-ben Jean Petipát Amerikába hívták, Marius pedig vele tartott. Itt tartózkodása alatt Petipa a Broadway-on lévő Nemzeti Színházban táncolt, így Balanchine érkezése előtt 84 évvel megismertette az Újvilágot a balett világával. A La Tarentule című darab, amiben táncolt, azonban nem volt kitörő siker, így aztán mindketten visszatértek Európába.

Marius Párizsba ment, ahol a Párizsi Opera Francia Komédiájában kapott szerepet, Lucien bátyja itt volt első magántáncos. Apjuk ekkoriban hagyta ott a brüsszeli színházat, és a szentpétervári Császári Balett Akadémia oktatója lett.

Marius egyre jobban unta, hogy bátyja árnyékában él, és úgy döntött, kezébe veszi sorsát. Bordeaux-ba ment egy évre 1842-ben, majd Madridba négy évre. A spanyol fővárosban érték azok az impulzusok, melyek későbbi oroszországi koreográfiáiban fontos szerepet fognak játszani.

1847-ben csatlakozott a Marinszkij Színházhoz Szentpéterváron. Hamar megszerette a közönség kiváló tehetsége miatt. 1854-ben nőül vett egy másik táncost, Marie Scurvshikovát, három évvel később pedig megszületett lányuk.

Feleségének ajánlotta első, Oroszországban létrehozott eredeti balett koreográfiáját 1858-ban, de munkássága nem volt túl ismert, mivel Jules Perrot és Arthur Saint-Leon elhomályosították hírnevét. Négy év múlva Petipa előállt La fille du pharon művével, ami osztatlan sikert aratott, és a színház vezető koreográfusa lett, 1869-ben pedig első balettmester lett. A következő évek során Petipa több darabot koreografált, melyek nem csak őt élték túl, de a klasszikus balett néhány pillérét is ezek a művek adják (Don Quijote, Bajadér).

Szinte tökélyre fejlesztette táncait az operákhoz, és nagyon kedvelte a spanyol elemeket, az orosz táncokat meghagyta a helyi koreográfusoknak. Nem csupán a francia, de az olasz hagyományokat is átültette oroszországi munkája során. Három csodálatos balett született a Petipa-Csajkovszkij kettős alkotómunkájából: a Csipkerózsika, a Diótörő és A hattyúk tava, melyek jelenleg is a legnépszerűbb művek.

A színházban történt vezetőváltás mindenki életére kihatott. Petipa 1903-ban vonult vissza 56 év után. Az orosz balett atyja 1910-ben halt meg Ukrajnában, 92 éves korában. 

vissza