Aki megváltoztatta a balettről alkotott fogalmainkat: Rudolf Nurejev

2014.03.17.

Aki megváltoztatta a balettről alkotott fogalmainkat: Rudolf Nurejev

Ezen a napon (március 17.), 1938-ban született Rudolf Nurejev, aki talán a legnagyobb hatással bírt a balett történelmére, stílusára, a közönségben kialakított véleményére, elfogadására.

Az oroszországi Irkutszkban született egy tatár felmenőkkel rendelkező, földműves család egyetlen fiaként. Amikor Németország megtámadta a Szovjetuniót, a család Moszkvából a baskíriai Ufába menekült. Habár a család szegénységben élt, Rudolf anyja jegyet tudott szerezni az operába, ahova becsempészte gyerekeit is. Mikor Rudolf először meglátta Zaituna Nazretdinova balerinát, azonnal tudta, hogy táncos akar lenni.

11 évesen kezdte el balett tanulmányait. 15 éves korában már a helyi opera tánckarában dolgozott

Miután elvégezte a leningrádi balett intézetet, ahol akárcsak Barisnyikovnak, Alexander Puskin volt a mestere, a Kirov Balett szólótáncosa lett. A következő évek során tizenöt főszerepet táncolt, köztük a Hattyúk tavát és a Csipkerózsikát. 1961-ben a Kirov társulat Párizsban turnézott, ekkor debütált Londonban Margot Fonteyn balerina éves gáláján. Fellépése eredményeként a következő évben is meghívták. Táncospárként működő kémiájuk egyszerűen elbűvölte az embereket, amit csak még pikánsabbá tett a tény, hogy Nurejev 18 évvel volt fiatalabb a balerinánál.

Élete egyik legdrámaibb eseménye is ehhez az évhez fűződik: ekkor döntött úgy,  hogy disszidál hazájából. Minden újság címlapján Nurejev virított, számos pályatársa is követte tettét. 

Táncos sikerei mellett 1964-ben bemutatkozott koreográfusként is. Pályája során a Raymonda és a Hattyúk tava mellett még négy másik balettdarabot koreografált újra.

1977-ben akarták kinevezni a Royal Ballet igazgatójának, de visszautasította, mert még táncolni akart. Hat év múlva bólintott rá ugyanerre a pozícióra a párizsi operában, ami lehetővé tette számára, hogy az év felét tánccal töltse. Színpadon kívül is kipróbálta magát, sikereket ért el a filmvásznon is. Élete utolsó éveiben repertoárját kibővítette zenekari karmesterséggel is. Párizsban halt meg AIDS-ben, 1993. január 6-án.



vissza